Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

17 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

 

A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

Fejezet az orvosi filozófia témaköréből

Dr.Morvay Frigyes

 

AZ ELME ÉLVEBONCOLÁSA  I.

 

         Az agy-szerv működésének sokoldalúságát sok szó/fogalom fejezi ki. Ismételten kitérünk arra, hogy a megnevezések nem egyértelműek, nem szabatosak, használatuk során felcseréltek, akár szemléletileg átfedéseik vannak – egyszóval pontosabb értelmezésre szorulnak.

A pszichológia tárgya például: a legmagasabb idegműködés megnyilvánulásának vizsgálata és a motiváció útja a cselekvésig.

Mindehhez a módszer lehet leíró, rendszerező, kísérletes, tesztképző és megállapító. Napjainkban az újramegállapítások korszakában vagyunk.

A definiált tárgykörbe ezúttal nem tartozik a TUDAT leszűkített meghatározása, a túl sok átfedés a társadalomtudománnyal, a szociológiával, valamint szerintem filozófiai értelemben a funkciók LÉLEK szóval való illetése

Vizsgálódásom tárgya A TÖRTÉNÉS MINT JELENSÉG és a folyamat, amiben az ELME részes.

         A Földön 7 milliárd ember 7 milliárd DNS variancia és ugyanennyi beleszületés a saját környezetébe és ugyanennyi különböző szocializált személyiség éli mindennapjait. Az egykor majomszabású ember eszmélt a környezetében, túlélt, mert alkalmazkodott / védekezett, támadott, táplálkozott, és a vadon előbb egyedi létformájából később törzsi, közösségi létformában élt, melyben valamiképpen és hierarchikus rendszert alakított és az elemi munkamegosztás létrejöttével társadalmi formátumok szerveződtek.

Lucifer látta jóslata szerint, hogy:

 „Család s tulajdon lesz a világnak mozgatója,

melytől minden kéj s kín születni fog.”  /Az ember tragédiája III.szín./

A társadalmi formátumokat az eszmék, viszályok, erőszak viharai szülik, kevesebb örömök mellett fájdalmakat s más keserveket.

 Mindezt az elme produkálja.

Technikai fejlődést produkálunk, azt mondjuk, hogy civilizálunk és ekkor már kultúráról, majd más és más kultúrákról beszélünk.

A tendencia: növényeket nemesítünk, állatokat domesztikálunk és embereket szocializálunk.

Mindezt az elme produkálja, mint értelem, szellem, fantázia, gondolkodás, memória.

A működés készsége az intelligencia, tartalma: tudás, műveltség, személyiség, attitűd. A működés belső mechanizmusa az agysejtek anyagcseréje és az idegsejtek kapcsolata mint az asszociációk hálója, majd a megkülönböztető különös készség a szóképzés, a nyelvhasználat, ami a kommunikációt valósítja meg.

         Nem szoktunk meditálni a természeti jelenségek láttán, csupán meg-meg csodáljuk némelyiket, elrettenünk némelyik láttán és közömbösen meg-megszokjuk legtöbbjüket. Természeti jelenség nemcsak a szivárvány, hanem az eső is, a hóesés is, vulkánok kitörése, a Tisza virágzása, stb.

Meghatározás: természeti jelenség: valamely meglepő történés megnyilvánulása.

Nem szoktunk gondolni arra, hogy a társadalmi alakulatok is természeti jelenségek, létrejöttüket nem racionális szervezés hozta és hozza létre, és nem a tömegek irányították azokat, hanem benne találjuk magunkat. Ezért volt tévedés Engels és Lenin mesterséges társadalmának eszméje.

Alapjában mindenfajta élőlény – általánosan – természeti jelenség, melyek kavalkádjában ugyancsak együtt találjuk magunkat. /Benne, közötte, együtt, vele és ellene./

Sajnos természeti jelenség a viszály és a háború is, mert számtalan eleme nem racionális, mert ha racionális volna, akkor bizonyára egyik „műfaj” sem volna. Ami a háborúban racionális, az a technika fejlődésével adott pusztító fegyverek létrehozása mint mérnöki mű. de alkalmazásuk már újra nem racionális.

Így tehát a háború természetellenes, erkölcstelen, - mert nem az életet szolgálja és egyben irracionális is, mert a gyilkolás és a rombolás mindig irracionális.

Mind az egyén mind a tömeg – akár szervezetten, akár szervezetlenül - él meg életében olyan történéseket, melyek sem indításükban, sem bonyolításukban nincsenek racionális kontroll alatt – természetesen kivéve az előre és hosszasan megtervezett tevékenységeket. Azzal, hogy történések racionális kontroll alatt vannak, vagy nincsenek racionális kontroll alatt, még nem mondtunk semmi konkrétat, mivel sem a racionális, sem az irracionális mint minősítő jelző nem egyértelmű, hasonlóan ahhoz, ahogy az a normális /azaz épnek ítélt/ és az abnormális /kórosnak ítélt/ gondolkodások megítélése terén van. Az emberiséget a megítélések mindig megosztják, ahogy az értékrendszereik is.

         Vegyük vizsgálat tárgyává a napjainkban zajló népvándorlást. Ahogy az országokon áthaladó tíz-és százezrek vonulása folyik hosszú tömött sorban, az megvalósítja a természeti jelenség fogalmát. Ez a népvándorlás nem a Merkel-i meghívás következménye csupán, mert ha az volna, akkor nem hoznák magukkal a legkisebb gyerekeket, a láthatóan kevesebb nővel, asszonnyal, hanem csak azok jönnének, akik előbb dolgozni szándékoznának és vagy pénzt küldenének haza, vagy később valósítanák meg a családegyesítést és akár terveznék a visszavándorlást is.

Ez a vonulás az a népvándorlás, amit a történelem már ismételten látott, ami  birodalmakat módosított, amiben az egyének nem tudják, hogy mit várnak és mit várhatnak az ezer Km-ekkel távolabbi kontinensen. Így jöttek létre hódítások és honfoglalások – noha ezek a jelenségek is különbözőek. Amennyire az arab népek harcos népek, ma már a gyerekeket is harcra képzik – sőt hidegfejű gyilkolásra – miért nem maradtak otthon és állnák a harcot a saját frontjaikon? Tehát nem feltétlenül a háború kegyetlensége elől menekülnek! Ezek a népek „bárgyú” módon jönnek és valami Ígéret Földjét képzelnek és nem harcosan hódítanak – még ma -  kivéve a közöttük megbúvó terroristákat valamely „küldetésükkel” – hanem kábultan jönnek milliószám és milliószám. Bizonyára többségük analfabétán és még csak nem is törvényesen, készségesen, „jólnevelten” jönnek. Később feltétlen létrehozzák frusztrált másod és harmad generációikat és innentől ne bocsátkozzunk jóslásokba.

Ez a természeti jelenség történelmet formáló természeti jelenség.

Történt azonban valami: „homok került a gépezetbe!” Európa megdermedt a látványtól és racionális értelmű védekezést kíván kialakítani. Ezúttal egy racionális /szerű/ tényező szólt bele a természeti jelenség folyamatába. Ez a tényező a természetét tekintve XXI.sz-i, ahogy elég sok kommentár elemzi mint nemzetek identitásvesztő, torzító tényezőnek nevezve és ahogy az Ausztrál Miniszterelnökasszony is, a magyar kormány is ismételten és határozottan kifejezik: csak a hermetikus kizárás várhat az illegális határátlépőre.

Van ebben késés és van ebben ami előre nem látható és az a kiszámíthatatlanság.

A frusztrált kritikus tömeg krízist idézhet elő, ami humanitárius katasztrófa is, de nem csak az.

MINDEZT AZ ELME PRODUKÁLJA ÉS MOST MIT FOG TENNI AZ ELME?

Irracionálisan zajló folyamatban nem bizonyítottan fondorlatos játszmák bújnak meg.

         Visszatérve a természeti jelenségek sokféleségére, minősítsük így a növényvilág sokféleségét, az állatvilág sokféleségét, a tengerfenék világát, mondjuk, hogy az embert is és benne az elme ma még fel nem tárt működését, külön említve az extrém teljesítményeket és képességeket.

Megtaláljuk e mellett a természeti jelenségek megnyilvánulásainak békés életfolyamatát romboló emberi hatásokat is, mint egy szép domboldalon tátongó kőfejtőt, a durván kiirtott erdőt, a tengerfenék csodálatos élővilágára ráömlő olajat az elsüllyedt hajóból, stb.

XXX

Fogalmak:

Eszme – eszmélés – eszmélet – eszméletlen - eszmerendszer – eszmetörténet – eszmefuttatás - eszmecsere– eszmei – eszmény - .és idesorolhatók a felsoroltak ragozott alakjai. Mindegyik mást és mást jelent. Az eszme nem az Elme, de valamennyi az elme működésének jelzőrendszeres terméke, mint megjelölése valamely fogalmi körnek.

Az eszme = vezető irányzat, belőle fakadnak az …-izmusok, vallásformátumok. Eszméket alkotni csak az ember képes. Vannak eszményi eszmék és ártalmas eszmék, melyekre az eszmetörténetben tekintünk vissza. Aki eszméletlen, az nincs tudatánál, aki eszméletre tér, az tudatra ébred.

Amikor az eszméből izmus alakul, akkor tömegek vallják maguknak az eszmét és gondolkodásuk sajátos célképzetet kap. Az eszme előbb térhódító, majd eltávolodnak tőle, amit több eszmefuttatás és eszmecsere előz meg, melynek során érdekellentétek keletkeznek a csoportban, a tömegben. Az érdekellentét kialakulásában már az egyedek vegetatívumának részvétele is ismert, a működésbe  az érzelmek is belekapcsolódnak a vélt racionális gondolkodásba.

Az ember racionális gondolkodása először mindig vélt racionális gondolkodás, ami lehet tévedés, kétely, kiindulási alapgondolat, vagy filozófia.

EZ AZ ELME ÉLVEBONCOLÁSA.

 

2016. MÁRCIUS.

Morvay.frigyes.dr@t-online.hu




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar