Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

14 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

Fejezet az ORVOSI FILOZÓFIA témaköréből

Dr.Morvay Frigyes

 

A LÉLEK MÁSHOL VAN.

LÉLEKÉRTELMEZÉS és A LÉLEK SZÓ ÚJRAÉRTELMEZÉSE.

 

Motto:

„A feladat olyan magas,

hogy a szerző a balsiker bizonyosságával fog hozzá, mintha istenekkel kellene megküzdenie”

Jose Ortega Gasset

 

Az ember LÉLEK KERESÉSE egyidőben jött létre az ISTEN KERESÉSÉVEL.

Az ember tudatra ébredésének első korszakáról külső szemlélőként nincsenek tapasztalataink, így csak elképzelni tudjuk autoempatikus módszerrel a majomszabású ember létfenntartásához eleve szükséges tájékozódását az alkalmazkodás valamennyi követelményének megfelelően, mely természeti környezetében ez a létforma sok esetben nem is lehetett sikeres. Minden észlelése és érzékelése sorsdöntő lehetett. Nem tudjuk milyen lehetett a társfelismerése a másik emberrel szemben, miként lehetett ugyancsak sorsdöntő a szemkontaktusa a találkozásainak során akár a másik férfival, akár nőnemű őssel, vagy éppen  önfeledten bolyongó ősgyermekkel; volt-e ez a találkozás békés, vagy támadó, vagy közömbös. A magányos harci lét nem tartható fenn, a találkozások kimenetele kiszámíthatatlan, melyek során egyszerre jött létre az ölés és a társulás. Hasonlóan felvetette már e kérdés Schopenhauer is: mit tenne két ember, kik a vadonban nőttek fel külön-külön, ha először találkoznának?

1.    Pufendorf azt hitte, hogy szeretettel közelednének egymáshoz.

2.    Hobbes viszont úgy vélte: ellenségesen,

3.    Rousseau véleménye az volt, hogy hallgatva elmennének egymás mellett.

A személyek szembekerülése mindenkor okoz kisebb-nagyobb shockot – ezt a kifejezést bizonyára túlzottnak tartják, illetve ma stressznek hívják – ahogy az előző fejezetben /III./ írtam az attitűd találkozása attitűddel minden találkozás, és a jelenetek kimenetele esetenként a latens jellem működésének módján zajlik le.

Sosem volt Paradicsom, de mindig volt kiűzetettség.

Az első emberek esetében a már tudatosnak tartható tájékozódások szükségszerűen együtt idézték elő a félelmet és a csodálkozást. A tapasztalatok a már társas létben a védelem és a támadás életformabeli gyakorlata mellé a ritust is kialakította, hiszen a „rossz szellemeket” is ugyanúgy el kellett űzni, mint ahogy egy misztikus Lénytől jót kell kívánni.

 A ritusokban fogant az ősvallások magva. Ha mindezt a törzsek tagjai megélték, akkor sejtették, hogy az istenek az élővilág fölötti lények, azaz valamiféle többletük van, de egyidőben a misztikus Lény, aminek létét a természeti jelenségek, a vészes katasztrófák is sugallták, a több-isten-hitébe – panteizmus -  késztette őket és ez már Szellem volt és ha van Szellem, akkor van lélek is. Ez a paradigma volt a lélek első hipotézise.

Egy vélt Szellem inspirálta a Lélek létét – a természetfeletti többlet létét az emberben - és a kapcsolódó hipotézisek elindultak ferde vágányaikon több ezer évre menően...

Az első legnagyobb bölcs Arisztotelész volt, aki A LÉLEKRŐL írt könyvében már az első oldalon azt írja: „A lélek minden élő principiuma ”. Sajnos rögtön ezután a második oldaltól ő is ráült a ferde vágányon robogó vonatra.

Mi a lélekértelmezés évszázadokon, évezredeken át folyamatosan meglévő ferde vágánya? Arisztotelész a helyes megállapítását követően fejezetének második oldalán a lélek tulajdonságairól ír, kijelölve a kutatások irányait: a lélek mennyiségi és osztható viszonyairól.

Későbbi gondolkodók is már Demokritosztól fogva a tűz, a meleg, a gondolkodás és az érzékelés valamennyi formáját tulajdonítják a léleknek, végül a mai pszichológia a „legmagasabb szellemiségben” határozza meg.

Arisztotelész interpretátorai azonban rámutatnak a bölcs számtalan helyes irányú megsejtéseire is, így a lélekkel kapcsolatban a mozgás és a mozgató említését még konkrét változatban is kijelentve a mozgatót tartva léleknek.

Leukipposz szerint az élőlényeknek a lélek kölcsönzi a mozgást.

A mozgáshoz és a mozgatóhoz több gondolkodó is eljut. Másik jó irányú megsejtés Arisztotelésztől: „ a lelki tulajdonságok: anyagban levő szabályszerűségek”. Természetesen méltán nevezem e felsorolt nézeteket megsejtéseknek, valójában ki nem fejtett megállapítások, és nem is tudhatjuk mai szemmel, hogy akkor mit is értettek alatta.

Kiindulásul mindenképpen Arisztotelész már említett megállapítását veszem alapul, megismételve: „a lélek minden élőlénynek principiuma”. Ez ma azt jelenti, hogy olyan általánosan meglévő tényezőt kell keresnünk, ami minden élő principiuma, ehhez ugyancsak Arisztotelész jelöli ki a teendőt: „Feladatunk, hogy szemléljük és megismerjük természetét és szubsztanciáját, majd meg attributumait.”

A mozgáshoz és a mozgatóhoz áthallás vezet Szent Pál mondásához:

„Nem az a kérdés ki ültet, sem az ki öntöz,

Hanem: ki az AKI növeszt? /Pál:1.Kor.3./

A költők gondolataiban filozófia is rejlik.

Az anyagban levő szabályszerűségekről szóló vélemény pedig ugyancsak áthalláshoz vezet ahogy  Madách Imre írja Az ember tragédiája című színművében:

„Minden, mi él, az egyenlő soká él,

a százados fa s egynapos rovar.

Eszmél, örül, szeret és elbukik,

Midőn napszámát, s vágyait betölté.

Nem az idő halad: mi változunk,

Egy század, egy nap szinte egyre megy.

....----

Portested is széthulland így igaz,

De száz alakban újólag felélsz,”.

         Mi tehát az általánosan minden élőlény principiuma és szubsztanciája? Válasz:

A GENETIKAI GÉN KÓDOLT ÉS KÓDOLÓ PROGRAMJA.

Ezt a vezérlő tényezőt nevezzük javaslatom szerint LÉLEKNEK.

A pszichológia „lélek” szava természetesen tovább él, noha valamennyi előfordulása az ÉRTELEM-mel helyettesíthető, mivel valamennyi pszichésnek leírt és érzelemmel szövődött funkció az agy működése, fiziológiai /élettani és ismert / funkció, mely funkció forrása valamennyi asszociációnak és motivációnak, melyek során a cselekvések létrejönnek.

A genetikai génprogram – itt a programon van a hangsúly – tehát növényekben – állatokban – emberekben általános, bármilyen alkatok jönnek is létre, mivel az általában épnek tartott alkatok ugyanúgy programvezérelt alkatok, mint az általunk fejlődési rendellenességnek tartott alkatok, a végtelen variánsok és azok is, melyeket a tudományos beavatkozások okoznak.

Ezt a lélekértelmezést azért tartom fontosnak, mert szemléletet módosít a természetben élő élőlények dialektikus megértéséhez. A lélek szó, tehát szerintem csak munkaszó a pszichológiában és csak a szépirodalom tartja meg. Csak ennyit jelent a nevezéki szétválasztás.

Ez a nevezéki szétválasztás, illetve lélekértelmezés a teológia számára pedig azt jelenti, hogy lelke nemcsak az embernek van, hanem minden élőlénynek és ez magasabbra emeli a Teremtés fogalmi tökélyét és ezáltal Isten létének bizonyítását. Ez a lélekértelmezés Lelket ad minden olyan magnak is, amelyben egy-egy potenciális faji egyed potenciálisan kifejlődhet, illetve kifejlődik.

A legmagasabb szellemi működés ugyan úgy transzcendens, mint ahogy a genetikai gén programjának a működése is transzcendens.

A lélek szót, illetve fogalmat egybekapcsoltan az érzelmek világával azért sem lehet a legmagasabb szellemi működéssel azonosítani, mert a legmagasabb szellemi működés is és valamennyi kapcsolt érzelem ugyancsak a genetikai gén-program transzcendens működésének a fejlődési „terméke”, az agy-szerv működése, ami az egyénben kezdetben kialakulatlan, később kiépülő, majd leépülő, és változataiban végtelen variáns, megbetegedhet és ekkor az orvostudomány a pszichiátria kompetenciájáról beszélünk.

A genetikai gén kódprogramja, ami alkatalkotó, az egyed biomorfotikus folyamatában nyilvánul meg. A biomorfozis Max Bürger szava, jelentése az egyed alkati módosulásait jelenti, melyeken áthalad az élete folyamán.

A tudomány csak 1948/50-ben tárta fel a DNS mibenlétét, szerkezetét. Különösen érdekes és jellemzők Rickert 1934-ben A filozófia alapproblémái című könyvében írt megállapításai, melyek közül idézem a következőket:

„Sem a testi, sem pedig a lelki lét nem ragadható meg ontológiailag egységes módon, még akkor sem, ha külön-külön tekintjük őket, és teljességgel lehetetlen a két átfogó terület között egy olyan felismerhető ontológiai összefüggést találni, amely a világegész egységének megragadására irányuló szükségletet kielégíti.”... Úgy tűnik, mintha itt megfeneklett volna a filozófia”

A probléma úgy oldható fel, hogy a két fogalom, mint jelenség és képesség egymásra épülők, azaz két rendszer van, mint:

a/ genetikai fiziológiai ontológia, mint minden élőlényben a genetikai gén-program, mint lélek és

b/ értelmi fiziológiai ontológia, mint az emberben az érzékelés, a chip-szocializációból az értelem és érzelem.

Mindkét rendszerben saját kauzális összefüggések vannak, melyeken külön-külön is és egymásrahatóan is múlik az eutrofia és a patológia.

Az a/ rendszerben a program ugyan úgy transzcendens, mint a b/ rendszerben a logos.

Elméletem szerint ha minden élőlényben általános értelemben véve léleknek nevezzük a genetikai programot, akkor a lélek léte nem vonható meg az állatoktól és a növényektől sem.

Csupán az értelmi fiziológia, mint a logos /mint a többlet/ a két élőlény-rendszer közötti hiány egyrészről, illetve másrészről többlet az ember számára.

Az újszerű filozófiai szemléletem rávezet bennünket arra is, hogy végérvényesen dönthessünk arról, hogy a magzatnak miként van lelke vagy nincs. Ha a megtermékenyített petesejtben a genetikai génprogram létesült, akkor a magzatnak e pillanattól kezdve tehát természetesen van lelke, mert a potenciális ember létesült élettanilag és filozófiailag feltétlenül, csupán jogilag sajnos a magzat jogállása vitás. Itt visszaköszön az I. fejezetben a „véletlenszerű ember”-ről írt nézetem, a „magzat-ember” és a megszülető ember igen sokféle sors-lehetőségét illetően.

         A legmagasabb értelmi /szellemi/ képességből nem vezethető le a lélek halhatatlansága.

         Az itt feltárt genetikai paradigma azonos az etológiai paradigmával is, melyben az illetékes faj egyedének „mag”-jai az illetékes faj potenciális egyedét hozzák létre. A tudomány ezen az ösvényen jutott el a klónozásig – de ez már egy másik történet.

2013.

E-mail: morvay.frigyes.dr@t-online.hu




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar