Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

12 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

Háborúról 2.

A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

A háború filozófiája  II.

Fejezet az orvosi filozófia témaköréből

Dr. Morvay Frigyes

        

         A háborúról szóló előző fejezetben azt jegyeztem meg, hogy a háború antropológiai kérdéskör. E fejezetben az antropológia fogalma ugyancsak hangsúlyt kap azáltal, hogy a liberalizmus tévútjairól is szólva egybekapcsolom az elemzést a viktimológiával  és ezáltal  A SZEMLÉLET c. könyvemben az ORVOSI CIKTIMOLÓGIA fejezete kiegészül.

A háború viktimizáló / áldozatképző esemény.

            A biblia szerint az első emberpár a Sátán liberális befolyására vált áldozattá, tehát antropológiai értelemben e „ráhatás” történelmileg megelőzte a második viktimizáló történést: Káin testvérgyilkosságát. Mindkét esetben más és más volt a kimutatható célorientált motiváció. És csak hosszú idő után jutunk el a később megfogalmazott klasszikus liberalizmushoz, amit eredetében a francia forradalomtól számítunk, aminek szelleme a Szabadság – Egyenlőség – Testvériség  - jelszavakból fogant. E hármas jelző persze merő demagógia, belőlük a mai napig sem filozófiai értelemben, sem a gyakorlatban nem valósult meg semmi sem.

XXX

A háborúról szóló előző írásomat a következő megjegyzéssel fejeztem be:

MIÉRT NINCS UTLSÓ HÁBORÚ? – CSAK.

Ebben a megjegyzésben a csak válasz azt jelenti, hogy embervoltunk kezdetétől valamitől nem tudunk szabadulni. Azt gondolom, hogy helyes úton járok, ha a háború és a viktimológia kérdéseit sajátosan és sajátos pszichológiává konvertálom.

J.Huizinga Homo ludens c. könyvében /1990 / fejezetet szentel „játék és háború” címmel, melynek első sorában ezt írja: „Mióta a játékra és a harcra van kifejezés, mindig szívesen nevezték a harcot játéknak.” Szerintem a mai napig érvényes az a megállapítás, hogy a diplomácia is és a háború is az embermivolt játék-cselekedete. /l. előző fejezetben az egyenruháról szóló részt./ Ma már politológiáról, fejlett haditechnikáról, hadtudományról stb. beszélünk és diplomáciai műveletekben képzünk ellenségképet, ürügy-keresést, amit meg is találunk tűzfészkek lehetőségére, melyek hátterét rejtett gazdasági érdekek képezik. Manapság a tömegpusztítás képessége talán féken tart bizonyos világégést, a nagyhatalmak változékonyan tömbösödnek, kitűnően működik a fegyverkereskedelem helyenként furcsa hátulütőkkel. Jelenleg ez a felszín. Idetartoznak vallásháborús jellegek, kisebb, de vérengzős kisnemzeti viszályok, melyekben ki-kivillan az álromantikus buzgalom, a megtévesztő lelkesedés. Csak néha látunk egy-egy diktátort, akinél fontosabb a hatalmi gőg, mint a népjóléti kormányzás és fontosabb a játékos ürügyképzés nagymennyiségű fegyvergyártáshoz és exportáláshoz, nagyszámú embertömegek rendkívüli szenvedésokozásához.

Fontosabb a rejtett, vagy mondható titkos háború, ami ugyancsak hatalmi kérdés, de már minden eszköze más, konkrétan emberi gyengeségek kihasználása, mely mellett a társadalomtudományok, a szociológiák elméletei téves mezőkön járnak. A jelenséget találóan globalizmusnak hívjuk Ha akad útjában diktátor, ha akad útjában kormány, az már nem számít, az félresöpört körülmény. EZ A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ.

Bármelyik földrészt tekintjük is, felmerül az a kérdés, hogy hol van az öncsodálatától felsőrendű főemlős, az ember? A válasz: a tömegben van, annak áramlatában, mint létszám. Hol van a dionüsos-i ember / sec.Nietzsche/? A humánum elidegenedetté vált és értelmének eszközével lesz önmaga viktimévé / áldozatává /. Ez a paradoxon nem oldható fel.

A liberalizmus ideológiájáról, annak árnyalt sokféleségéről hatalmas könyvtárnyi irodalom jött létre, míg ma már S.Springer a közleményében a neoliberalizmust a gazdasági erőszakkal és egyben a bűnözéssel egyenlővé minősíti. / The Violence of Neoliberalism /.

 

    ELJUTOTTUNK-E AZ IGAZSÁGHOZ?

Idézem a Franciaországban 1915.05.18-án kiadott kimutatást az emberiség elleni bűntettekről, melyek a következők:

Gyilkosság
Kivégzés
Rabszolgasorba döntés
Elhurcolás, deportálás
Jogsértés
Elvetemültség
Üldözés – polgári, faji, vallási
Kirekesztés.

A felsorolást 1992-ben kiegészítették a következőkkel:

Eltüntetés
Kínzás
Emberrablás
Bűnrészesség
Agymosás
Zsarolás
Erőszakos eszmeterjesztés
Sajtómanipulációk: elhallgatás, csúsztatás, hazugság, azért tárjuk fel mások bűneit, hogy leplezzük a sajátunkat
Tömeges bűntett, mint módszeres bűntett
Félelemkeltő kulcsszavak: a nép ellensége, osztályharc, koncentrációs tábor, forradalmi bíróság.

Az áldozat ellentéte: a jutalmazott. A társadalomban a szerepek és szereplők folyamatos cseréje folyik. A bűnözőnek is, az áldozatnak is „holdudvara” van, amit még nem vizsgáltunk eléggé.

Ha a társadalomban nincs igazságosság és következetesség, akkor nehéz eligazodni:

Igazság és hamisság
Szeretet és gyűlölet
Jutalmazás és büntetés
Magatartási normák és válságok között.
Azt mondjuk, hogy zavar, káosz van, a nemzet anómiás.

A felelősségtudat a lelkiismeret kognitív kapcsolata, melybe az intés, illetve a dilemma beépül. A mérlegelés itt differenciálás értékkategóriák között. Erkölcsi pluralizmus nem létezik. A motivációk kérdését az értékválasztásnál kell keresni.

A társadalom számára fontos kérdés, hogy:

Lehet-e az embert „ rosszá” nevelni? Heller Ágnes mondatát tévesnek kell ítélni, miszerint: „mindenfajta erkölcs elfojtja az emberi ösztönöket.” Ez elismerése annak, hogy az ember veleszületetten „ rossz” -hajlamú az ösztöneiben. Az emberölési hajlam mint szerintem az eredendő bűn  rossz hajlam ugyan, de nem ösztön.
Nem mondható, hogy van „bűnös nemzet”, noha vannak primitív és szertelenül gyilkoló csoportok, de nem nemzetek.
Hasonlóan nincs „felsőbbremdű nép”
Nincs „megélhetési bűnözés”
Nincs „felsőbbrendű árja”,

mert, ha mindezt elismerjük, akkor megszűnik minden tolerancia és egyes agresszor diktátorok ártatlanok a történelemben.

Amit ma szorongva látunk, hogy a migráció multikultúrális „zavarokat” okoz, hogy szomszédos kisnemzetek folytonos viszályban élnek, az egyedül és egyszerűen oktatási, nevelési kérdése annak, hogy ahol vagyok és ahova kerültem, ott a környezetbe be kell illeszkedni kultúrált alkalmazkodással és a befogadásért hálával.

Ezért a neoliberalizmus politikai ideológiáját nem „tökéletesített formában kiszolgálni” kell, hanem mást kell csinálni!  Készül a 4. világháború, de

 OLYAN NEGYEDIK VILÁGHÁBORÚT KELL „CSINÁLNI”, AMI EMBERVOLTUNKAT NEMESSÉ ÚJÍTJA MEG – GLOBÁLISAN.

 

2015.május.

E-mail: morvay.frigyes.dr@t-online.hu




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar