Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

10 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

AZ EMBERÖLÉSRŐL  II.

Fejezet AZ ORVOSI FILOZÓFIA tárgyköréből 

Dr.Morvay Frigyes

 

Amellett, hogy egyes intézményekben küzdelem folyik az egyes ember életéért, meg kell állapítanunk, hogy az emberi életnek – ahogy ugyancsak sok esetben semelyik élőlény életének nincs sem értéke, sem jelentősége, kivéve azt az ipari és táplálékláncot jelentő hasznosságot, aminek öncélú birtoklását és uralását a Teremtő Úr engedélyezte.

Kérdezzük ismételten: Miért nincs értéke az életnek, az élők között az emberi életnek?

Válasz: mert nem vált általánosan ismeretté az élet, az élés, mint a Misztériumok egyike.

Az ölés minden féleségének kivitele közömbös érzelmi motivációként zajlik.. A cselekmény előzetese egy attitűd, mely az ölés pillanatában már független motiváció, már túl jutott  az ölés okától.

Most fordítsuk meg az előzőkben írt élet-érték semmisséget /tagadást/ ellenkező bizonyításokkal:

Átérzi az élet misztériumát a sejtkutató biológus amikor a mikroszkópba néz, ekkor megdöbbenve az élőség alapműködését látja, még a sejtosztódást is, /utalás Kellermayer Miklós: Az élő sejt csodája c. könyvére / de e képtől még távoli a többsejtű organizált egyed működésének csodája. Ha létre is jöhetett egy rövid életidőre az Univerzumban valahol Darwin vélt progenitora, ha osztódott is, a történés csak burjánzás lehet – miként egy ráksejt burjánzik– mert belterjes önreprodukciója halála felé juttatja. A progenitortól – ha ez létezett – akkor még messze vannak a fajspecifikus genetikai program-vezérelt sejtosztódások és majd differenciálódások sora, melyek egy-egy speciális faj egyedét alakítják ki. Itt rejtőzik a TEREMTÉS MISZTÉRIUMA, amit bátran és csodálva állapítsunk meg minden élőre általános érvénnyel és végül lépjünk túl az evolúció fondorlattal erőltetett tévtanán.

. Wirchov megállapítása érvényes: sejt csak sejtből keletkezhet. A progenitor logikusan nem is keletkezhetett

Bárhonnan vizsgált élő sejt lehet élő sejt, de az élő egyed – növény, állat, ember – élő sejtjei csak differenciált szöveti sejtegyüttesekben és integráltan valósítják meg az élőt.

Ez AZ ÉLET-ÉRTÉK MISZTÉRIUMA.

Ennek az élet-érték Misztériumnak az ismerete csak az emberre jellemző tanult ismeret lehet.

Ezt az élet-érték Misztérium ismeretet tehát tanítani kell a legkoraibb kortól.

Valamennyi élőségi formátumot hajlamosak vagyunk „lábbal taposni”, ha személy az illető, akkor több esetben számmal jelöljük. A társadalomban hatalmi csoportokat képzünk, végül népirtásokat rendezünk, melyben egyes esetekben egy-egy kijelölt ember azt is mondhatja: „nekem nem kell elszámolni magukról senkinek.” Pl: a Gulágon, Recsken.

Mégis létezik valami, ami értéket ad az életnek. Elemezzük ezt az emberi vonatkozásban.

Az emberi élet értéke csak annak érték, aki ŐT szereti. Akivel, vagy akikkel szolidárisak vagyunk, azt, vagy azokat már szeretjük is. Tehát az értékadó és az értékmérő a SZERETET.

E helyen most nem váltok át a szeretet filozófiai elemzésére, csak annyit jegyzek meg, hogyha az élet-érték misztériumát tanítani kell, akkor az élet-érték-mibenlét kapcsolati tényezőjét illetően is vannak tanítható és tanítandó elemek. Sajnos nagyon szűk az egyes személyek körül azoknak a köre, akiket a szeretet, a szolidaritás és a tiszteletteljes elismerés értékmérésével mérünk és értékesnek tartunk.

Aki iránt nincs szerető kötődésünk, az számunkra közömbös, így az ő élete számunkra, mint érdektelen válik értéktelenné. Ez az élet-érték-mérés tehát általános érvényű. Nem ilyen értelemben szerepel a gyűlölt személy, ő nem közömbös, hanem harci ellenfél, így van élet-értéke mindaddig amíg él.

Ha az élet értékét tisztelettel csodálom, - növényben, állatban, emberben - szeretettel mérem és közvetítem, ha tisztelettel megbecsülöm, akkor nincs többé „lábbal tiprás”, nincsenek többé a diktatúrák emberkínzásai és nincs többé családon belüli erőszak és nincs többé gyilkosság. Ha mégis mindezek vannak, akkor a gondolkodás hibás működését, a személyiségek kóros zavarát kell felismerni és azt „megfelelően kezelni.” Ez utóbbi kifejezés tág fogalom. Igaz, hogy a társadalmat alkotó egyének személyiségének normális állapota egyrészt bizonytalanul meghatározott, másrészt, ahogy a latens jellemről írtam, reakcióik kiszámíthatatlanok. Itt merül fel annak a kérdése, hogy létezik-e megjavulás a börtönben, akár 40 év után is vagy a kényszerkezelések során /?/ , mivel többször láttam gyilkosságot követően kényszerkezelt elmebeteget, aki „szabadságra” engedését követő napokban újra ölt.

A gyilkosság: tagadásfogalom. – Te ne éljél!

A gyilkosság: cselekmény. Minden cselekmény előzetese: a chip-szocializáció szférájából induló első gondolat, ami vagy azonnali cselekmény, vagy egy motivációs soron haladó, cél és eszközválasztó dilemma vagylagos véghezvitele, vagy legátoló elvetése.

Sem az agresszió, sem a gyilkosság nem velünk született ösztön, hanem velünk született bűnrehajlás. A gyilkosság az eredendő bűnös hajlam – ez önmagában az eredendő bűn /?/.

 A cselekmény erkölcstelenség. Számtalan negatív irányú cselekedet történt és történik egyénileg, vagy csoportosan, sőt tömegesen, melyre Jézus szavai a fülünkbe csengenek: „Bocsásd meg nekik Atyám, mert nem tudják mit cselekszenek.”

Ahogy vérszomj nincs a ragadozó állatokban – mivel azok csak táplálkoznak – úgy vérszomj nincs az egyes emberben sem. Nagyon könnyen felkelthető azonban a tömegben és ezt a tömegpszichológia jól ismeri. A tömegben is akkor támad a vérszomj, ha a tömegbe küldött provokátorok ezt keltik, ami különösen könnyű, ha a tömeg az atrocitás során vért lát, vagy haláleset történik. A vérszomj felkeltése már bosszú reakciója. Az ilyen alkalommal a cselekmény kimenetele kiszámíthatatlan. /l.: latens jellem ./

A gyilkosság kiviteli cselekménye mindig kultúrátlan. A gyilkosságot kivitelező személy, mint a cselekmény alanya többféle szándék döntése nyomán cselekszik. Egy-egy felmerülő ok többféle szándék dilemmájától terhes, mint Pl.: ismeretesek az okok és az eszközválasztások dilemmái.

A gyilkosság tárgya: az életét elvesztő áldozat. Az áldozattal és az áldozattáválással ma már külön tudományág, a viktimológia foglalkozik, aminek orvosi szemléletű megfogalmazásáról írtam az Orvosi Viktimológia c. fejezetben..

A gyilkosságnak közvetlen alanya és közvetett alanya van, pl: bérgyilkosság esetében.

A közvetlen alanyok egyik típusa a hóhér, aki foglalkozásszerűen öl és meggyőződése szerint ártatlan, mivel ő parancsot teljesít. A hóhér valójában bérgyilkos, és a bérgyilkos is hóhér.

 Közvetett alanyiság típusai:

  • A háborút indító hadvezér, akinek számára a katona személytelen „ágyútöltelék”, a civil áldozatok járulékos veszteségek.
  • A támadást indító parancsnok, aki a támadás szó alatt azt érti, hogy: „menjetek és öljétek meg őket!” /Természetesen az ellenfélnél ennek a tükörképe értendő./
  • A halálos ítéletet meghozó bíró, akinek a számára az elítélt egy végérvényesen a társadalomból kiemelendő ember.
  • Minden gyilkosságra felbujtó, vagy bérgyilkost bérelő.
  • A gyilkossági célra szerveződő összeesküvő, illetve összeesküvők, mert nekik bérgyilkost kell „felfogadniuk”.
  • Az alvilág vezére, aki az üzleti érdekeiért kiszemelt személyt likvidáltat. Hasonlóan idetartoznak azok a diktátorok, akik vetélytársaikat – akár népcsoportokat – likvidáltatnak.

 „Az élet elvételének” is vannak alábecsült és igen különböző lárvált / rejtett / formái.

Ilyenek:

  • Minden olyan megvárakoztatás, mely bárhol történik is bárki által, nem más, mint a megvárakoztatott személy élete egy darabjának elvétele, frusztrált elvétele. /Ezt hagyjuk figyelmen kívül legtöbbször!/
  • A SZEMLÉLET c. könyvem orvosi viktimológia c.fejezetében ismertettem Tom Kytwood angol pszichológus elméletét „ a nem élt élet”-ről. Ez a fogalom több megnyilvánulásban is ismeretes, mint:
    1. Tartós, vagy az életen át tartó mély-szegénység
    2. Politikai kirekesztés, esélyrontás, kitelepítés
    3. Hátrányos helyzetűség valamely rokkantsági okból, vagy fejlődési rendellenességből
    4. Életfogytig tartó börtönbüntetés
    5. Jogfosztásban töltött élet egyéb formái
    6. Kínzások általi egészségkárosodás, mely rövid távon halálhoz vezet.
    7. A kizsákmányolás formái, gazdaságban, családban, stb.
    8. A megtermékenyített emberi petével végzett kísérletek és elpusztításuk

Idetartozó fogalom a lélekölés. /Itt a lélek szó alatt a legmagasabb rendű szellemi tevékenységet, az értelmet értem.

A lélekölés színtere az érzelmek világa, az értelmi fejlődés korszaka és a szűkebb körű emberi együttélések színterei. E színtereken vizsgálható legjobban az a sok hatás, ráhatás, ami a személyiségfejlődésben a döntővé válnak az attitűdök minőségi alakításában. E színtereken nyilvánulnak meg például a következő hatótényezők:

  1. A „rosszá nevelés” módozatai, effektusa
  2. Tévtanok térhódítása, agymosás
  3. A fanatizálásra érzékenyítés
  4. Az érdekorientáció felfokozása
  5. A terror és a zsarnokság kialakítása és működtetése, félelemkeltés
  6. Identitás-torzítás politikai céllal, fondorlattal
  7. Droglegalizálás és drog-befolyásolás kis és nagy méretben, játékszenvedély
  8. Koncepciós vádak és perek képzése, méltatlanság és megalázás
  9. Érzelemmegvonás különböző esetei
  10. A rutinná és lejáratottá váló gyilkossági formák a filmvilágból

Mindezek a hatótényezők átszövik a társadalmi együttlétek minden szövetét, minden legkisebb jel és minta asszociációs hálót képez, illetve annak részévé válik. A.Camus mondja: „Korunk tragédiáját tetézi, hogy otthonosan mozgunk a bűnben.”

A gyilkosságnak, az emberölésnek különleges esete: az öngyilkosság. Ebben a „műveletben” a gyilkoló személy visszaható cselekményt kivitelez: önmagát öli meg.

Az öngyilkos személy, akiről azt szokták mondani, hogy „eldobja magától az életét”, önmaga életét, önmaga élés-értékét semmisíti meg, más szóval életének értelmét tekinti értelmetlennek.

Az öngyilkosságra vezető előzményi okok igen sokfélék és a tett elkövetéséhez soha nincsenek elegendő indokok, az eltérő megoldást a cselekvő nem méltányolja, holott a környezetében élők láthattak volna kivezető utakat. Az előzményi korszakban működő elmeállapot minősítése a szakértők által is vitatott, különösen nehéz a váratlanul történő esetek magyarázata. Létezik bizonyos „járványos” példakövetés, illetve a könnyelmű döntés a tettre. A fiatalkorúak sokszor kiszámíthatatlan gondolkodásában, melyben a virtustól a valaki iránti bosszúig, a frusztrációtól a vélt sérelmek okozta szeszélyekig igen széles és tarka az érzelmi kép, melyhez már kevés indulati elem elegendő az eszközválasztásig és a cselekményig. Holott az öngyilkosságok indítékai, melyek korosztályonként jól ismertek, a megelőzés erőfeszítései csak kevés eredményt mutatnak. A cselekmény mögött azt a kérdést vessük fel, hogy ki idézi elő az okot és az előidéző egy, vagy több személy mellett milyen körülmény idéz elő olyan okokat, melyek a potenciális elkövető értelmi szférájában a tragikus döntéshez irányul. Ha az öngyilkosság előtti napok, vagy hetek területén akár még esélyében megelőzhetőnek vélhető szakban elemzünk, elkésettek vagyunk.

 A megelőzéshez vezető kutatások területe elsősorban a személyiségfejlődés, a személyi kapaszkodók, az értelmi fejlődésben a pozitív megélések megvilágítása és a társadalmi létben való fontosság értékismerete lehet eredményes. Ezt bizonyítják az öngyilkossági kísérletek utóelemzései.

         Milyen különös, hogy a genetikai kód-program-vezérelte egyedek – akik a mai korunkban 7 milliárdan élnek a Földön, milyen nagy varianciában élik meg az életüket. A variánsok profiljai nemcsak az alkat, a bőrszín, az egészségesnek tartott alkatiság, a betegségek indulása és lezajlása, hanem a mindennapi életben megnyilvánuló magatartások mögötti szellemi működések profilja is. Ennyire uralkodik a jelfelfogás és feldolgozás rendszere az agyszervben és a szocializáció együttese.  E két forrásból származik minden attitűd és minden kiszámíthatatlan látens jellembeli reakció. Ezért állíthatjuk, hogy az emberölés is egy motiváció variánsa, amit kórosnak kell tartanunk, amit a cselekmények lezajlása ugyanúgy bizonyít, mint a cselekmények előfordulásának statisztikai valószínűsége /kis ingadozásokkal / Természetesen ez a statisztikai valószínűség / ami sajnos sohasem nulla/ nem jelenti azt, hogy a megelőzést fatálisnak, lehetetlennek tartsuk. Ezt a véleményemet az emberölés valamennyi típusára érvényesnek tartom.

 

E-mail: morvay.frigyes.dr@t-online.hu

2015.




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar