Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

08 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

JEGYZETEIM AZ ERKÖLCSRŐL

Kivonat A SZEMLÉLET c. könyv azonos című fejezetéből.

Dr.Morvay Frigyes

 

Bevetés: én nem erkölcstant írok, hanem csak jegyzeteket az E-ről.

         Aki az Erkölccsel kíván foglalkozni, annak a kezdetekhez kell visszanyúlni. A kérdés: Hol keletkezik az erkölcs?

Ezzel máris az őskorban találjuk magunkat:

         Az emberszabású majmot szemlélhetnénk a majomszabású emberként, de jegyezzük meg, hogy az ősember soha nem ugrált életrmódjában fák lombozatán ágról-ágra.

         Amikor az ősember képzete elénk kerül, akkor mindig felnőtt férfit látunk magunk előtt, aki furkósbotjával kószál az őserdőben és nem kérdezzük, hogy hol az ősnő, hol az ősgyermek?

És mi történhetett akkor, amikor az ősember egy másik ősemberrel találta magát szembe és ez az első ember-találkozás vajon felnőttek közötti találkozás volt-e?

Mondjuk ki, hogy az első találkozások mindig mennyi kiszámíthatatlanságot rejtenek következményeikben! Azt feltétlenül fel kellett ismernie, hogy mint egyed a környezetében szemben áll a világgal.

A szembetalálkozásoknál attitűd találkozik attitűddel, ugyanis az attitűd olyan komplex viszonyulás állapota, melyben érzelmi színezettel ítéletalkotások követik egymást.

 Schopenhauer írása: „ Kérdés: mit tenne két ember, kik a vadonban felnőve először szembetalálkoznának:

1/ Pufendorf azt hitte, hogy szeretettel közelítenének egymáshoz.

2/ Hobbes viszont úgy vélte: ellenségesen.

3/ Rousseau úgy vélte, hogy hallgatva elmennének egymás mellett.

 Idézzük a Genezis 4,3-8 terjedő szakaszát, melyben Ádám fia Káin megöli Ábelt irigységből, előre megfontolt szándékkal.

A közösségek, majd társadalmak az egyetértés és a lázadás kettősségében alakulnak, melyben az egyetértés azt jelenti, hogy az egyed elismeri az általános vonásokat, azt, hogy úgy kell lennie egyedinek, hogy sok hasonlóval, de nem azonos egyeddel rászorultságban és alkalmazkodásban általános lehessen. Ezzel indul el a közösségek törvényalkotása.

 ÉS MOST LÁSSUK A DEFINÍCIÓT:

AZ ERKÖLCS szót könnyedén kiejtjük, - bemutatom itt a közhasználatban forgó változatokat – természetesen nem teljességgel.

Az ERKÖLCS szó a magyar nyelvben a XIV-XV. sz.- ban szerepel először.

Használatos az ETIKA  görög eredettel, a MORÁL latin eredetű, valamint a magyarban egy változat a NORMA, amit úgy is nevezünk, mint zsinórmérték.

         Az értelmező szótárbeli meghatározások mellett a saját definíciómat mondom: az ERKÖLCS: CSELEKEDET, értékalapú emberi tett, - azaz jóirányultságú minősített cselekedet. Alapja a megismerés, aminek nyomán önkontroll mellett tanult tettek származnak.

Természetesen önmagában összetett fogalom, ezért is használható főnévként is és melléknévként is –– és csak az emberre jellemző fogalom.

         Az elemzés azonban csak itt kezdődik, mert a meghatározás minden szavát fel kell bontani ú.n.: ALAPELVEKRE és ALAPKÉRDÉSEKRE, melyek a következők:

 ALAPELVEK:

1.    A meghatározás a CSELEKEDET alapszón áll. A cselekedet motivációs sor végső mozzanata, mely motivációs sor útján cél és eszközválasztás történik.

2.    A JÓIRÁNYULTSÁGOT az minősíti, hogy értékek felé irányul, értékvédő és értékmegtartó, de eközben

3.    újabb alapvető választás szükséges a JÓ és a ROSSZ értékfogalmai között.

4.    Az ERKÖLCS a társadalomi kiteljesedésében önmaga is értékké válik.

5.    Nincsenek különböző erkölcsök, pl.: kis és nagy E., úri E., szolga E., többségi E., Kisebbségi E., szocialista E., kommunista E. stb., mert Erkölcs az vagy van, vagy nincs.

 

ALAPKÉRDÉSEK:

1.    Sajnos a mai napig nyitott kérdés, hogy az ember eredendően jó-e, vagy rossz?

Amikor azt vallom, hogy az Univerzumban HOLISZTIKUS TÖKÉLETESSÉG maga AZ IGAZSÁG, akkor azt kell feltételeznem, hogy az ember eredendően jó, de csak akkor, ha erre harmonizálják / azaz alakítják, nevelik, korlátozzák /, másként szólva, ha előnyös szocializációban részesült. Napjainkban bizonyos liberális disharmonizációban van az emberiségnek része, mert nincs kellően meghatározva, hogy mikor harmonizál helyesen a liberalizáció és mikor indul a liberális diszharmonizáció.

A természettudomány a szocializációból vezeti le a magatartásformákat, amibe a társadalom szabta normák szövődnek, így tehát:

   - az erkölcs kérdései a szocializáció és a gondolkodás összefüggéseihez vezetnek.

Szokrátész óta tudjuk, hogy az erkölcsöt tanítani kell.

Különös, hogy Schopenhauer tagadja az erkölcs kiművelésbeli eredetét és az akaratból vezeti le, melynek minősége velünkszületett és amin nem javít a művelés. Úgy beszél a művelés tagadásáról, hogy meg sem említi Szokrátészt. Ezzel kizárja a szocializáció minden fajtáját, a szerzett ismeretek szerepét.

Heller Á. Azt mondja: „mindenfajta erkölcs elfojtja az emberi ösztönöket”. Szerintem ezzel Ő elismeri, hogy az ember eredendően agresszív, illetve rossz hajlamú, pedig az ember csak rosszá lesz.

Itt szokás említeni, hogy sem az első emberpár, sem a ma született újszülött nem erkölcstelen, egyik sem részesült sem tanításban, sem csábításban mindaddig, míg a Sátán meg nem jelent. Tehát a ma született újszülött

o   Nem erkölcsös,

o   Sem erkölcstelen

o   Hasonlóan nem lelkiismeretes,

o   Nem lelkiismeret nélküli, de nem tagadható a benne lévő kétirányú hajlam: hajlam a jó és a rossz iránt.

Nietzsche szerint az erkölcs a félelem egy formája, előírás, hogy hogyan viselkedjen az ember abban a veszélyben, melyben önmagával szemben él.

Kant kedves mondata: „Az emberben gyökerező rossz bizonyítását akár el is engedhetjük a kiáltó példák tömegére való tekintettel, mivel azt is tudjuk, hogy nem kevésbé gyökerezik benne az a vágy, hogy megszabaduljon a gonosztól.”

2.    Ha a cselekvés motivációs sor végső mozzanata, akkor kérdés, hogy mi a motiváció első eleme? Heller Á. Úgy veti fel a kérdést,

A/ hogy van-e- itt genetikus apriori és elsődleges-e ez?

B/ mi itt a szociális apriori?

C/ az én kérdésem: mi lesz a dinamika e folyamatban a célképzetet illetően?

3.    Ha a cselekvés akkor minősített, ha ÉRTÉKEK felé irányul, akkor az ALAPÉRTÉKEK-re kell irányulnia, mint:

A/ az életet védő értékek,

B/ a méltóságot nyújtó értékek

C/ a méltóságot megtartó, biztosító értékek.

Az erkölcsi válság értékválság is.

Kár, hogy napjainkban az ÉRTÉKVÁLSÁG korszakát éljük és kérem ezúttal ne nyissunk vitát afelett, hogy

A/ az értékek mikor demokratikusak

B/ mikor liberálisak,

C/ Mikor liberálisak és még elfogadhatók,

D/ mikor többségi érdekek mentén értékek és még a kisebbségek érdekeit is figyelembevevők.

Cholnoky Péter professzor véleménye szerint: „Az etika az ÉN-központúságunk feladása”. Ez a bölcs mondat az alkalmazkodást jelenti.

 

A biztosan jó harmonizálásra Jézus adott tanítást az Evangéliumban minden példabeszédével, kiemelem Máté /5/12 szakaszt/: „Nem azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt, hanem inkább, hogy betöltsem.”

Ezért kell

·      Hittantanítás az iskolákban Dawkins véleményével ellentétben

·      Ezért kell fegyelmezett ifjúság

·      Ezért kell a jó pedagógus tisztelete.

A határterületi tudományok igen sokrétűek. A normák, mint zsinórmértékek a korlátozások a lét szabadságát nyirbálják, természetesen tudjuk, hogy a lét szabadsága is korlátozott szabadság.

Adódik a megállapítás, miszerint az erkölcs ontológiájának nevezhetnénk a hajlamok dinamizmusát az attitűdben, amiben az irányultságok az általam harmonizálásnak nevezett nevelésből származnak, ezért a nevelés célja helyesen az, hogy úgy tartsuk be a szabályokat, mintha ösztönök volnának.

Napjainkban sok gondolatot vet fel az a kérdés, hogy lehet-e liberálisan jól harmonizálni. A liberális ÉN-ben önzés és autokratizmus munkál.

 Azt mondja:

o   Áthágom, mert akarom!

o   Másként csinálom,

o   Ez fontos nekem, mert önigazolási kísérletem,

o   Még kíméletlenség árán is megteszem

o   Ma még nem számolok a visszahatással.

Elemezzük a cselekvés felé vezető folyamatot:

         A késztetést valamely cselekvés felé motivációnak nevezzük. Angolul: drive. A biológiában a drive-hoz további drive-ok kapcsolódnak. Minden hajlam mögött vágy húzódik meg, ami bármikor adhat energikus indítást. Ez a motivációk előzetese, ami rákapcsolódik a szocializáció elemeire. A motivációnak ez az első eleme kiszámíthatatlanul jelenik meg és mint ilyen: transzcendens.

Én a szocializációt jel-szocializációnak – más szóval chip-szocializációnak -  nevezem, ami a születés pillanatától kezdődően jelfelhalmozást jelent. A jelek a külső és belső miliőből származnak, melyeket az agy az asszociációk módján koordinál. Ez az agy működésének kemo-fizikai alapja. /Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a legnehezebb kérdés nem az érzelmek mibenléte, hanem az értelem és a memória mibenléte./

A genetikus apriori ma még ismeretlen.

A motiváció tehát elindult és célválasztással azaz célképzettel, majd eszközválasztással és az AKAROM dinamikájával folytatódik a cselekvés felé.

Itt lépbe a logikai elem és még a döntéshozatal előtt a tanult, más szóval a tapasztalati ismeret, melyben a személyiség végül az AKAROM és A NE AKARJAM irányultságában dönt, és a cselekmény megvalósul, vagy elmarad.

Van: jó akarat – rossz akarat – passzivitás és közöny.

A személyiségek 3 félék:

o   Genetikailag programvezérelt alanyok, tehát szubjektívek

o   Érdekorientált gondolkodású alanyok és

o   Hagyománykeretek között szocializáltak.

Végtére is mi a JÓ?

o   Az objektív jóság-értéket konkrétan nem ismerjük. Csak szubjektív jóság-érték van, ami egyfajta értékítélet.

o   Velem szemben a jó nem az, ami pillanatnyilag előre visz, hanem ami növeli, vagy nem akadályozza az előremenetelemet.

o   Albert Schweizer szerint a: „Jó az, ami az életet szolgálja

o   Mindenkor nyitott kérdés az, hogy kinek jó ami jó és kinek rossz ami rossz? /A törvényeket a győztes írja és jaj a legyőzöttnek.!/ Ki legyen a minősítő?

o   Heller Ágnes kérdezi, hogy honnan tudjuk, hogy amit jónak tartunk, az valóban jó? – Hozzáteszem: ez osztja meg az embereket.

Egyéb sajátosságok:

o   Az erkölcs a jognál árnyaltabban szövi át az emberi együttélést. Különös, hogy némely törvény nem erkölcsös, mint pl: az eutanáziáról, kábítószerekről szólók.

o   Az erkölcs esetenként a jogot is felülírja.

o   A politika nem írhatja felül az erkölcsöt, de megteszi.. Ekkor patológiás társadalom jön létre. – Arthur Koestler mondja: a történelem eleve amorális, mert nincs lelkiismerete.

o   Időnként megjelenik a relatívizálás, kettős mércék alakulnak.

o    Az erkölcs lehet néhány óra alatt a semmibe hulló is, pl.: a népirtások kivitele.

Mi nem az erkölcs?

o   Önmagában a Törvény nem az Erkölcs.

o   Az erkölcs nem az erények sokfélesége.

o   Teilhard de Chardin írja: „Az erkölcs nem a vallás, de ha vallásos leszel, akkor valószínűbb, hogy erkölcsös is leszel.”

o   Vita tárgya, hogy létezik-e politikai morál?

o   Kérdés az is, hogy ki és kik fognak új normákat kezdeményezni?

A Vas Népében írja Kiss Judit szociológus:

o   „Nem baj, ha új erkölcsök, új szokások alakulnak ki.” – De nem írja, hogy melyek?

o   „nagy baj az, hogy eltűnnek a régi erkölcsök.” – de nem írja, hogy melyek?

Fogalmi azonosságot találunk a Becsülettel. A Magyar Értelmező Szótár szerint: a becsület a társadalom erkölcsi eszményének megfelelő magatartás, mint követelmény. Hozzáteszem: az erények a becsületes cselekvés részévé válnak.

Ancsel Éva megállapításai:

„Mondjuk ki:

·      az ember potenciálisan erkölcsös lény.

·      Az ember potenciálisan erkölcstelen lény.

·      Az ember potenciálisan jót cselekvő, alkotó lény.

·      Az ember potenciálisan gyilkoló, gyilkos lény.”

Vannak kritikus helyzetek, melyekben kétféle gondolat merülhet fel:

o   Meneküljek meg én, vesszen akár a világ!

o   Akár vesszek el én, csak meneküljön meg a világ.

o   Ne állj ellen a gonosznak erőszakkal!

o   Ellen kell állnod a gonosznak erőszakkal!

Max Weber írja: „A világon egyetlen etika sem tud válaszolni arra, hogy mikor és milyen mértékben szentesíti az etikailag jó cél az etikailag veszélyes eszközöket. A veszélyes eszközöket mindenképpen el kell vetni a cselekvésekből.”

Szerintem az erkölcstelenség alkotmányát Soros György írta meg A globális kapitalizmus válsága c. könyvében a következőképpen:  „A tranzakciós piacgazdaságban mindenkinek a saját érdekeit kell szem előtt tartania, így az erkölcs, a lelkiismeret csupán teher, a siker a legfőbb cél és ehhez bármely eszköz megengedett. Nem kell feltétlenül becsületesnek lenni, ez inkább hátrány. A lényeg a hatékonyság, mely nő, ha a  becsületességet kiküszöböljük.”

No komment!

Van egy csúnya mondás: pénzért mindenfajta munkára kapható ember.

Külön fejezet szól könyvemben az ERKÖLCSI ÁLDOZATTÁVÁLÁSRÓL.

Erkölcsi viktimológiáról akkor beszélünk, ha sérül az egyén erkölcsi tartása.

Ide kapcsolódik a BŰN és a LELKIISMERET KÉRDÉSKÖRE.

Az erkölcsnek ellentéte A BŰN. – A Bűn a vádhatóság alapja, a negatív erkölcs. Itt már a szabad akarat kérdéséhez jutunk el.

Motto: Mózes /1,6,11/: „Megromlott a Föld Isten színe előtt és eltelt a Föld erőszakkal.”

Üzleti körök felismerése: Biztos alapokra épít, ki emberi gyengeségekre épít.

A bűn ismételt elkövetése rutinná válik. Így lesz a sorozatos TV krimikből a hétköznapi rutinosan és hidegvérrel elkövetett gyilkosságok sorozata.

Szerintem: nincs jó, vagy rossz lelkiismeret, mert lelkiismeret vagy van, vagy nincs. Ha a lelkiismeret rossznak tűnik, akkor nem is volt. Van tompított lelkiismeret, ami megnyugtató kondicionálással kezdődik, noha az egyénben már tudott erkölcsi normák vannak. Egyidejűleg vannak jelen érdekgondolatok, melyek a cselekvés dilemmáját képezik. Ez a szféra a szocializáció nyers terepe, azaz a kognitív iskola a gyermeki gondolkodás fejlődésében. A csábítás mellé még megjelenik a büntetés réme, feszültség és feszültségoldás mérlegjátéka folyik. A családban a szülő demonstrálja követeléseit, a gyermek mintát vesz. Itt zavar akkor támad, ha a szülő maga nem úgy él, ahogy követel. Pl.: hazudni tilos, de ha a szülőről kiderül, hogy hazudik, akkor a gyermek szemei tágra nyílnak!

Sajnos van bűnelkövetési vágy is.

Arisztotelész írja: „A harag nem élvezet nélkül való, édes a bűnözés.”

Nem logikus az 1991-ben a magyar Ptk-ban szereplő mondat: semmis az a szerződés, ami nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.

Demokritosz drasztikusan fogalmaz: fontos az, hogy kivégezzék mindazokat, akik vétenek a törvény ellen.

Platón bőven nyújt tanításokat az erkölcsről. Az oktatásról: „ha az ifjak gondozása és nevelése helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha azonban baj van a nevelés körül – arról jobb nem is beszélni.”

Antalóczy Zoltán írja A minden és a semmi határán c. könyvében:

         „A homo immoralis került a történelem színpadára. A humanista kultúra és az erkölcs oly mértékben eltávolodott egymástól, hogy már-már külön életet élnek. Ha a Földön az erkölcs nélküli ember rohangálását nem sikerül megállítani, illetve megfékezni, akkor valamennyien áldozatul esünk ennek az őrületnek.”

XVI. Benedek pápa: „Ez az erkölcsnélküli ember kora, ami mögött a nihilizmus és a terrorizmus áll.”

Újabb kérdés? Létezik-e ERKÖLCSI VILÁGREND? Válaszom: Erkölcsi Világrend nem létezik, csak Világrend létezik, ami viszont nem erkölcsi fogalom.

A marxista etika jelszavai: „Gyűlöld ellenségedet!” – A gulágok őreit így intették: „Ne csak őrizd, gyűlöld is/”

Köztudott, hogy a kommunista diktatúra ellensége: a burzsoázia, a magántulajdon-viszony és a vallás.

Megállapítás: az embernek csak tanult morálja van, vagy tanult morálja mellett amorális. A FELELŐSSÉGETIKA szó Helmut Webertől származik

A cselekményben az érdek-gondolat erkölcsi ítélete a felelősségetika.

Rosszá nevelés valósul meg:

o   „hol tanultad ezt te gyerek?” – helyszínek megjelölése nélkül

o   az elcsábító baráti körben

o   börtönlakók körében

o   egyes politikai szándékok nyomán: fanatizálás, manipulációk

o   egyes kulturális köntösbe rejtett hatásokból: TV

o   alvilági érdekek nyomán: gyerekek lopásra tanítása, prostitúció, pedofilia

Kurt Baier kérdései:

o   Miért legyünk erkölcsösek?

o   Miért vagyunk erkölcsösek?

o   Miért nem vagyunk erkölcsösek?

Sokszor emlegetjük, hogy a mai ifjúság miért nem érti akár a keleti, akár a nyugati diktatúrák, fasizmusok szellemét, később 56 –hoz kapcsolódó történelmet? Kundera feleli ezt meg a következőképpen: „Ime a luciferi paradoxon: Ha egy társadalom – mondjuk a miénk – zabálja az öncélú erőszakot, azt azért teszi, mert az erőszakot, a gonoszt, a gonosz uralmát a valóságban nem tapasztalta meg, mert minél kegyetlenebb a történelem, annál gyönyörűbbnek tűnik föl az oltalom világa”.

2008.

morvay.frigyes.dr@t-online.hu




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar