Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

05 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS SEGÍTÉSE KÖRZETEMBEN

Dr.Morvay Frigyes

 

         Új irodalmi műfaj rajzolódik ki előttem: AZ ORVOSLÁS BALLADÁJA.

A ballada olyan irodalmi mű, melyben a cselekmény esetenként tragikusan végződik, esetenként / csak / szomorú véget ér.

Nem a műhibákra gondolok, hanem az orvoslás olyan történeteire, melyekben a szakmai hierarchia sajnálatos magatartásformái – szívesen írnám, hogy sajátos pszichopatológiája – nyilvánulnak meg.

Az orvoslás balladájának megrázó példa-története: Semmelweis tragédiája:

·      Azt tanácsolta, hogy KEZET KELL MOSNI.

De ki hiszi el?

·      Közleményekben egy orvoscsoport / team / azt tanácsolta, hogy  TERHESSÉGBEN MAGNÉZIUM-t kell adni a komfort terhesség érdekében.

De ki hiszi el?

·      Jelen írásomban az anyatej serkentését illetően tanácsolom, hogy A-VITAMINT kell alkalmazni.

De ki hiszi el?

         Az orvoslás tapasztalati tudomány, egyik jelszava: megfigyelni,  megfigyelni!

Egyetlen megfigyelés tapasztalatát is el kell ismerni, ha az ugyan valamely szajkózott alaptétel ellen szól is – esetemben a bizonyos alaptétel így szól: az anyatej semmivel sem serkenthető.

Sajnos a rendhagyó megfigyelés ha a „perifériáról” érkezik, akkor figyelmen kívül marad és ezzel az orvoslás balladájává válik a megfigyelés gyakorlata.

1964-ben önálló orvosi körzetet alapítottam a Vas megyei Acsád székhelyen Vasszilvágy és Meszlen csatolt községekkel, mint medicus universalis. Az Orvostudományi Egyetemet 1960-ban végeztem és noha volt már kórházi- és városkörzeti gyakorlatom, védőnői munkakörről nem volt pontos tudomásom, az egyetemi oktatásban sem szerepelt ez a fogalom, bár a munkakör már 1915-óta létezett /!/- / Egyetemi éveim: 1954 – 1960./

1. Az újonnan létrehozott orvosi körzetbe friss diplomával védőnő érkezett szolgálatra, akit Böröcz Zsuzsannának hívtak – ma már mindketten nyugdíjasok vagyunk. A védőnő kiegészítette hiányos ismereteimet funkciójáról, aminek egyik sajátossága, hogy a körzeti orvos valójában nem felettese a védőnőnek, hanem vele EGYÜTTMŰKÖDŐ, a védőnői munkakör önálló, alapvetően megelőző célzatú munkakör, és amikor szükséges az orvosszakmai kontroll mindkettőnkre felelősséget ró. Rájöttem ekkor, hogy sokat tanultam ebből a megbeszélésből és annak is örültem, hogy a körjáratban működő gyermekgyógyász szakfelügyelet is a gördülékeny munka része, amit akkor számunkra  Dr Szabó László kórházi gyermekgyógyász adjunktus végzett.

2. Szorosan a történethez tartozik, hogy a védőnő napi ebédjét a helyi Szociális Otthonban fogyasztotta el. Egyik alkalommal azt látta, hogy a folyosón orvosi folyóiratok kötegei állnak, melyeket megsemmisítésre szántak. Elkérte ezeket, hogy olvashasson belőlük albérleti magányában. /Volt tehát egyszer egy védőnő, aki szabad idejében orvosi folyóiratokat böngészett – más olvasmányai mellett.!/

         3. Egyik nap 1969 elején közölte velem, hogy a  Gyógyszereink c. lapban referndumot talált bizonyos Shafei nevű szerzőtől, ami az Alexandria Med. J. 5. 194./1959/ -ből származott. A közleményben a szerző arról írt, hogy szülészeti osztályon szült anyák bőrbajait A-vitamin adagolással kezelte és azt figyelte meg, hogy mellékleletként anyatejük megszaporodott. Ez „valahogy felvillanyozta” a védőnőt és azt kérdezte, hogy nem próbálnánk-e ki ezt az effektust.

Én NEM válaszoltam a következőket:

·      NEM próbáljuk ki, mert a közlés nem az Am.J.Med.-ből származik.

·      NEM, mert az anyatej semmivel sem serkenthető és NE TUDÁLÉKOSKODJON ITT NEKEM!

·      Nem, mert mostanában egyre jobb tápszerek jelennek meg és majd simán áttérünk a tápszeres táplálásra, az újszülöttek, a csecsemők majd „híznak” attól is.

Mindhárom sztereotip megszólalás merőben tudománytalan lett volna.

A   KÖVETKEZŐT válaszoltam: érdekes! Próbáljuk ki! A kizárólagos anyatejes táplálással a kívánt 3-4 hónapos korig országosan akkor is és ma is rosszul állunk: 16-25%.

Ez időtől kezdve, ha a szülészetről hazatérő anyának a hetek során teje kevesebbnek mutatkozott, napi 2x 50.000 NE A-vitamint adagoltunk. Az édesanya teje 12-óra múlva látványosan a kívánt mennyiségre „megérkezett”.

Tehát laktogén /tejserkentő/ hatást tapasztaltunk és e módszert a munkánk gyakorlatává tettük. Örvendetes eredményeinket a MEDICUS UNIVERSALIS III/4.,1970. számban közöltük. Eredményeinkről a védőnő előadásban számolt be Debrecenben a Védőnők Országos Kongresszusán. Az eredményes Anyatejes csecsemőtáplálás gyakorlatát 86%-on tartottuk  6 éven át szemben azzal az országos 16-25%-al. 1976-tól mindketten Szombathelyre távoztunk más-más munkakörökbe.

         4. A fogadtatás:

A./ Abban az időben nem továbbképző összejöveteleket tartott a szakmai irányítás, hanem Munkaértekezleteket – politikai tájékoztatóval, egy-egy szakmai közléssel és gyógyszerismertetővel. Ez a „műfaj” megszűnt, illetve átalakult. Az 1969-es év munkaértekezletén az anyatejes táplálás rossz statisztikájáról lévén szó Böröcz Zsuzsanna felállt és miután ismertette a körzetünkben folyó gyakorlatot azt kérte, hogy a szülészetről ne tápszer recepttel a kezükben bocsássák ki az újszülöttek édesanyját, mert ez rögtön elejét veszi a területen működő védőnők törekvéseinek az anyatejes táplálás terén. Ezt a szülészeti gyakorlatot a szülészeti védőnő azonnal tagadta és a jelenlevő Dr.Frank Kálmán  professzor  is szólt, mondván, hogy a védőnő eredményei laktogén szer hiányában csak pszichés hatás révén valósultak meg. A védőnő bátor volt és újra felállt – mire már megfagyott a levegő a teremben – és azt mondta: Professzor Úr én nem bánom, ha az anyák az én két szép szememért szoptatnak, fontos, hogy az anyatejes táplálás ilyen sikeres legyen. Ez valójában annyit jelent, hogy aki nem hisz, járjon utána.

B./ Sem a szóbeli közzététel, sem a folyóiratbeli közzététel nyomán az anyatejes táplálás A-vitaminos segítésének gyakorlata nem terjedt el, aminek oka volt még a mesterséges tápszerek tömeges megjelenése és kínálata.

C./ A védőnők „nem merték zaklatni orvosaikat az ismétlő A-vitamin-receptek felírásával”, ugyanakkor egyes magánpraxisok a módszert titokban igénybe vették, köztük éppen a városi vezető védőnő.

Nemcsak nem merték a védőnők az ismétlő receptfelírást kérni, hanem ez esetekben az orvosok presztizsük rontását látták abban, hogy a „védőnő módszeres szakmai dolgot kíván tőlük.”

Ki kell mondani, hogy aki azt állítja, hogy A-vitamin támogatása nélkül az AT-es táplálást 50% fölé  tudja emelni: az nem mond igazat! /sic/

D./ Évente megrendezik az anyatejes táplálás Napját. A sirámok a régiek és folyton ismétlődnek. Ez évben is a sajtóban megjelent egész oldalas cikk nyomán levelet írtam a szerzőnek, hogy a helyzet megváltoztatható, de válasz nem érkezett.

E./ Általában - az orvosok is – a túladagolástól tartottak. Sajnos ez az aggodalom tájékozatlanságból fakad, mivel az irodalom tanúsága szerint A-vitamin túladagolás csak napi 2.5 millió NE 3-héten túli adagolása esetén jön létre. Sajnos az Internet is károsan befolyásol több orvost és több anyát.

         Az orvoslásnak egy hasznos módszere tehát feledésbe merülni látszik, mint az orvoslás egyik balladája. Természetesen az elsődleges érdem az arab Shafei-é.

         1990-ben jelent meg: Dr.Oláh Andor – Kállai Klára – Vadnai Zsolt REFORMKONYHA c. könyve, mely a munkánkat részletesen és az irodalmi hivatkozást is tartalmazza, kár, hogy a könyv megjelenési formájában „szakácskönyv” jellegű.

Vajon évtizedek múltán lesz-e védőnő, vagy háziorvos, vagy gyermekgyógyász, aki e könyv  anyatejes táplálásról szóló fejezetéből – vagy máshonnan - munkánkra felfigyel és még akkor is marad a kérdés:

DE KI HISZI EL?

 

E-mail: morvay.frigyes.dr@t-online.hu

2015.04.05.




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar