Dr. Morvay Frigyes

Mobil: +36-30/9699-280
morvay.frigyes.dr@t-online.hu

Esszék

02 - A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

 

 

A TERMÉSZETFILOZÓFIA ÚJ ÚTJAIN

 

AZ ORVOSI FILOZÓFIA ALAPVETÉSE  II.

 

Dr.Morvay Frigyes

 

         A KÖZEG a VAN. Mindig minőség, mennyisége végtelen. AZ alkotórészek akár homogén egymásmelletti passzív társultsága mint elegy egzisztálnak, akár egymással viszonyba kerülő akár molekuláris társultság, majd szervülés alakul.

A KÖZEG NEM HALMAZ, ugyanakkor a közegbe halmazok bekerülnek, vagy a közegben képződnek, éppen e jelenség folytán nevezhető az egy bizonyos közegrész passzív elegynek, vagy progresszív kombinációk közegének. A közegbe kerülő bármely alkotórész, illetve alkotórészek, melyek a korábbi létfeltételi közeg akár homogenitását, akár a létfeltételi minőségét megváltoztatják, csak kevésbé hasznosak, többnyire ártalmasak, azaz mérgezők.

Az utóbbi esetben környezetszennyezésről beszélünk, ami már egy újabb tudományág tárgya.

         Az élők alkotórésze a sejt, melynek struktúrájában a sejtmag számára közeg a plazma, mely a sejt egészének belső közege és egyben a sejtmag létfeltételi közege. Ismerjük a sejtfal és más membránok ion-átjáró mechanizmusait. A szövetek azonos funkciójú sejtjei egymásnak is közegévé válnak, de itt nem egyenlő a középpontban levő és a periférián levő sejtek létfeltétele. Valamennyi élőlény-egyednek a környezetéhez, mint létfeltételi közeghez kapcsolódóan elhatároló kültakarója van, mely ugyanakkor egyik anyagcseréjének szerve is. Kérdés: miként létesül az ion-átjáró membrán?

         Az élőlények csak a saját bolygójuk létfeltételi közegében tudnak élni, ugyanakkor más bolygón lehetséges az ottani létfeltételi közeg más struktúrájú élőlények számára.

A közegnek nemcsak összetétele, hanem dinamikája is van. Így benne jön létre a hang, benne terjednek a hullámok, zajlanak a hullámok interferenciái, sűrűségek és ritkulások képeznek jelenségeket és hatásokat. Ha egy struktúra felbomlik, akkor megváltozó közeget képez a környezetében, akár távoli allokációja lehetséges részei lesznek akár szervetlen elemek formájában, akár szerves képletekben más-más szerves anyagok, vagy akár élők számára.

Manapság már látjuk, hogy a környezetszennyezéshez a tápláléklánc megváltozó problematikáját is hozzákapcsoljuk és ezzel a közegelmélet kibővül.

         Az ÉLET – szóhasználatomban a fogalom folyamatos jelenideje: élés – az anyagban a TÖBBLET. A legnagyobb filozófiai alapkérdés, hogy megvalósulhat-e az adott közegben az a bio-potenciális molekula-komplex, ami a DNS? Volt bizonyos emberszabású majom, amit feltehetően összetévesztettek a majomszabású emberrel, akiben 2 DNS-Génnel több volt, ami a tudatraébredést, a beszédkészséget, a beszédképességet lehetővé tette, amit a FOXP2 képletformában tett ismertté a tudomány. Ha ez így történt, akkor ez nem volt véletlenszerűség, sem törvényszerűség – amit ahogy azt az evolúció-elmélet szeretné nyilvánítani. Más kérdés a korábban leírt véletlenszerű sors-történésekről leírtak. /ALAPVETÉS I. /.

         Az agyműködés alapja az agyszervbe bejutó igen nagyszámú chip-elemekből, mint jelkészletből kialakított TAPASZTALAT. Létrejön – tehát az agy-szervi struktúrában /mint hardverben / az a lehetőség, mely mint szoftver kombinatív program-keretekre képes és azt ki tudja az egyén mondani szóval, fogalommal, és később írással megjeleníteni is.

A chip-tartomány kezdete már magzatkorból sokasodik és látványos jelét látjuk készlet-felszaporodásának a 3-4 éves gyermek „miért” kérdéseinek idején.

Az agyműködés tehát felépül, de sajnálatosan sejtveszteségek is indulnak, azaz leépülés következik be más-más egyedi változatokban.

Az agyműködésre vonatkozó kifejezések: a felfogás, a gondolkodás, a megállapítás, a kétkedés, az identitás, az attitűdképzés, az ítélet ,a memória ,az előhívás, a vitakészség, a kombináció és analízis, a fantázia, a fogalomképzés, az ideaképzés.

         A  filozófia elsődleges alapkérdései közül kiemelem AZ IGAZSÁG és A TÖRVÉNY megfogalmazásának igényét.

Minden filozófia sajátszemléletű gondolatrendszer, elemző, kereső és megállapító.

Heidegger írja: „Az igazság: a helyesség, a megismerés hasonulása a dolgokhoz.

Veritas adaequatio rei ad integrum. Ellentéte: a nem igazság, más szóval a tévedés. A magánvaló igazság lényege az ember fölött működik.”

Ha általános érvényű formulát keresek és abszolutizálom az igazság és a törvény fogalmát, egyesítem a két fogalmat, akkor azt találom, hogy az Univerzum önszervező, ami nem történhet másként, mint a benne rejlő törvény által, ezért az élők élésének autonom létmechanizmusaiban is a rejlő törvény valósítja meg az igazságot

Tézis: AZ IGAZSÁG MINDEN MŰKÖDÉSEK TÖRVÉNYE.

Az igazság: holisztikus törvény, Heidegger szavával élve: A REND, A VILÁGREND és lényege  ember fölötti.

Az emberek sokat emlegetett igazsága egy-egy szubjektív nyilatkozat, a társadalmakban jogi kérdéskör. E gondolatsor innen az erkölcs kérdésköréhez vezet.

Ha azt tételeztem, hogy az igazság minden működések törvénye, akkor ezzel „legitimáltam” az emberek panaszaiban lévő szenvedéseket, bármely sorscsapásokat, „rendellenesnek” nevezett jelenségeket, melyek tehát okságok folytán történnek, pl: az ember egészségességét is, fejlődési rendellenességeket is és idetartozik az a tétel is, miszerint az értelem soha nincs befolyásoló hatások nélkül.

A kézirat első megjelenése: 2008, könyv fejezeteként 2013.

Morvay.frigyes.dr@t-online.hu




« Vissza az előző oldalra!
Dr. Morvay Frigyes - Magyar